Sárga-kék ara

/Ara-ararauna/

 

 

 

Leírás: hossza 86 cm, fülfedői, nyakának elülső és oldalsó része és csaknem teljes hasi felülete olajsárga, alsó farkfedői és a háti felülete kék színű. Homloka és a fejtető elülső része zöld, csupasz pofafoltja krémfehér, enyhén rózsaszínű árnyalattal, zöldesfekete dísztollacskákkal: kantárán és az orrnyílás környékén szőrszerű, szintén zöldesfekete dísztollacskák vannak. Torkán - részben a nyak oldalára terjedő - fekete sáv húzódik, melynek alsó része zöld színt vesz fel. Szárnya 38,5 cm hosszú, felső felülete kék, az evezők belső zászlói sötétebb árnyalatúak, az alsó felülete olajsárga. A farka 50 cm hosszú, felső felülete kék, az alsó sárga. Írisze sárgás, világosszürke belső gyűrűvel, fekete csőre 6,6 cm hosszú, a lába sötétszürke.

A hím és a tojó egyforma.

A fiatalok írisze barna, színeik halványabbak, a nagyon fiatal madár csőre szürkés, farkuk rövidebb.

Élőhelye: K-Panamától Dél felé É-Peruig, Kelet felé D-Venezuelán át Francia Guayanáig (Trinidad is), majd tovább Dél felé Brazíliának csaknem teljes területére, Bolíviára és Paraguayra kiterjed, valószínűleg Argentína északi részén is fellelhető.

Alfaja nincs.

Életmódja: trópusi esőerdőben, mocsári erdőben és szavannákon egyaránt - még elég gyakran - előfordul, bár a populáció csökkenése e fajnál is megindult. Röpte gyors, jellegzetes, nagy, lassú szárnycsapásokkal.

Tápláléka: magvak (a Hura crepitansét különösen szereti), diófélék, gyümölcsök, bogyók, növényi részek. Hangja rekedtes rra-aa. (Az ara, illetve arara név innen származik.)

Költési időszaka az esőerdő övezetben a tavaszi hónapokra esik, másutt a körülményektől függően változó. Többnyire elhalt pálmafák üregeiben fészkel, a fészekalja 2-3 tojás, ezek méretei: 46,5x36 mm. A tojó egyedül költ, a párja a közelében tartózkodik, kotlási idő 24-26 nap, kirepülési idő 13 hét, a tejes önállósághoz további 3-4 hét kell.

Tartása: Tágas, erős építésű volierben helyezzük el, amelynek légtere legalább 15 köbméter kell legyen, ha valaki esetleg lakásában magányos kedvenc gyanánt tartaná, minimálisan 2x1 m alapterületű, 2 m magas voliert ajánlunk, legalább 2,2 mm vastag dróttal. Télen fűtött helyiségben tartsuk, a hőmérséklet 14 oC alá ne csökkenjen! Táplálása: kellő változatossággal adjunk neki csemegéket, mogyorót, diót, szépiát, stb. Különböző keménységű fadarabkák se hiányozzanak a volierből, akár naponta permetezzük meg a tollazatát langyos vízzel. Jó felépítésű, gyorsan szelíddé váló, rendkívül szeretetreméltó viselkedésű, és jó beszédutánzó képességgel rendelkező madár, aki a gondozójával meghitt barátságot köt, vele játszik (pl. hanyatt veti magát és lábaival kalimpálva akarja az őt simogató ujjakat megfogni), ha pedig úgy érzi, hogy kevesebb szeretetben van része, búskomorrá és tolltépkedőssé válhat, erre ügyelnünk kell.

Tenyésztése megoldható, az első sikeres költetése Franciaországban volt 1833-ban. Hazánkban 1985-ben repült ki az első fióka Diószeghy Sándor tenyészetéből. Odú gyanánt kivájt fatörzs a legalkalmasabb, ennek hiányában 60x60x90 cm-es fadoboz ajánlott 22 cm-es röpnyílással.